Lehet, hogy szerencsés vagyok, de a nyugdíjazást egészen másképpen éltem meg, mint ahogyan a cikk írja.

Pedig nem kezdődött jól: 3 és fél évvel nyugdíj előtt elvesztettem viszonylag jól fizető munkahelyemet.

Ezt a nyilvánvaló anyagi veszteség ellenére megkönnyebbülésként éltem meg, mert már a teljes kiégés határán voltam és minden nap, amikor mennem kellett dolgozni, egy gyötrelemnek tűnt. Hamar kiderült, hogy szakmámban már nem tudok elhelyezkedni, ezért innentől alkalmi munkákból éltem és kevés híján sikerült is elérnem a korábbi jövedelmemet, felszabadultan, stresszmentesen tettem a dolgomat, kevesebb volt a kötöttségem, a családomra és a hobbymra több időm maradt.

A nyugdíjkorhatár elérése számomra megváltás volt: jóval több szabadidő, kevesebb gond.

Bejegyzés: A nyugdíj az új GPS: újratervezés 60+ évesen